Egyre több és egyre nagyobb erejű viharra lehet számítani az elkövetkezendő években. Eddig csak forró nyári napokon fordult elő egy-egy nagyobb vihar, mostanában azonban egyre gyakoribb az őszi vagy téli ítéletidő is, ami jelentős kárt tehet az ingatlanokban, illetve az ingóságokban. Nézzük meg, hogy viharkár esetén mire fizet a biztosító, milyen káreseményekre lehet számítani és hogyan történik a kártalanítás.
Viharkárnak az 54 km/h vagy az azt meghaladó sebességű légmozgások által okozott károkat hívjuk. A kár bekövetkezhet:
a szél nyomó- és szívóhatása során,
illetve ha a vihar által sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak kárt,
továbbá ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten vagy az általa megbontott nyílászárón, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül jut be a biztosított ingatlanba.
A biztosító a vihar erejét és levonulását meteorológiai adatszolgáltatás lekérésével állapítja meg, azaz a biztosító fogalma szerinti vihar után térít a lakásbiztosítás viharkár fedezete.
Egy vihar során számos meterológiai esemény is történhet, amivel kapcsolatban a biztosítók különböző fedezetekkel térítenek.
Ilyen a villámcsapás fedezete is. Ez lehet közvetlen villámcsapás is, amikor sajnálatos módon egyből az otthonunkat találja el, ami tűz okozása nélkül is kárt tehet az ablakokban, ajtókban, a kéményben, a napelemekben, illetve az áram alatt lévő elektronikai eszközökben, még akkor is, ha túlfeszültség-elleni védelemmel voltak ellátva. Utóbbit okozhat a villámcsapás közvetett vagy másodlagos hatása is, amire szintén vállalnak fedezetet a biztosítók, ha a villám a kockázatviselési helytől 1000 méteren belül csapott be valahova. Ez utóbbi gyakoribb káresemény, ami az otthonon kívüli vezetékeken keresztül jut be a házba, úgy kárt okozva ingóságainkban.
A jégeső is jelentős károkat tud okozni, nem csak a tetőben, hanem a napelem rendszerekben is. Továbbá komoly kárt tehet az udvaron tárolt ingóságainkban is.
A viharban betört üvegre mindig a biztosítók üvegkár fedezeteiben megjelölt térítési összegek a mérvadóak.
Ha vannak értékes kerti bútoraink, amiknek nem tudjuk megoldani a tárolását zárt helyen, akkor kössünk olyan biztosítást, amiben a fedezet kiterjed a kerti bútorokra vagy a szabadban tárolt ingóságokra is. Utóbbi fedezetek a lopás káreseményeire is térítenek.
A Biztosítottnak úgynevezett kármegelőzési kötelezettsége van. Ez azt jelenti, hogy a biztosító elvárja, hogy viharban nem nyitja ki a Biztosított a nyílászáróit, sőt, megtesz mindent, hogy megelőzze a nagyobb fokú kárt. Továbbá elvárja, hogy ha például van egy balesetveszélyes korhadt fa az udvarban, akkor azt a Biztosított lehetősége szerint minnél hamarabb kivágatja. Ugyanez vonatkozik a régi, rozoga épületekre is.
A fent említett villámcsapások ellen is a Biztosítottnak megfelelő védelemmel, például villámhárítóval kell rendelkeznie és természetesen az ingatlan rendszeres karbantartása is szükséges. A nem állandóan lakott ingatlanokra a biztosítók nem véletlenül számítanak magasabb díjat, hiszen a Biztosított kármegelőzési lehetőségei is limitáltak.
A nyílászárók, a kémény, a tető rendszeres ellenőrzésével, és a hibák kijavításával teheti a Biztosított a legtöbbet, hogy minél “olcsóbban” megússza a viharkárokat.
Fontos: Egyetlen biztosítás sem nyújt fedezetet az olyan károkra, amik az elmaradt karbantartási munkálatok miatt keletkeztek. Tehát ha évek óta lyukas a tető, és amiatt ázik be a ház, a biztosító meg fogja tagadni a szolgáltatást.
A túlfeszültség-védelmi rendszer kiépítése különösen megfontolandó akkor, ha a biztosított ingóságok között nagy értékű elektronikai rendszerek vannak.
Egy kidőlt fa, jégeső vagy a repülő tetőcserepek nagyon komoly károkat tudnak okozni egy kint tárolt autóban, ami akár totálkárosra is törhet. A kötelező biztosítás ez esetben nem nyújt fedezetet, ilyen esetben a CASCO biztosítás terhére lehet megtéríttetni a kárt. Mivel a viharkár az elemi károk kategóriájában van, nem szükséges önrészt fizetni.
Előfordulhat, hogy a biztosított ingatlanban és ingóságban egy közterületen álló fa, villanyoszlop vagy reklámtábla kidőlése okoz kárt a vihar során. Ez az idegen tárgy rádőlése biztosítási fedezet, ami az alap lakásbiztosítások része szokott lenni.
Amennyiben az ingatlannak nincs lakásbiztosítása, akkor a kidőlt közterületi fa károkozása esetén az önkormányzattól lehet kérni kártérítést, továbbá, ha fa helyett ez egy villanyoszlop vagy reklámtábla volt, akkor a villanyoszlop vagy reklámtábla tulajdonosától. Ezek a kárrendezések azonban általában nem szoktak sikeresek lenni, ezért is fontos, hogy minden ingatlantulajdonos rendelkezzen lakásbiztosítással.
Mivel a lakásbiztosítások csak a tárolt autóra vállalnak fedezetet, ha az autóra dől rá a fa vagy bármi más, azért is a CASCO biztosítás tud téríteni. Kivéve, ha például a szomszéd társasház erkélyéről esett a muskátli az autóra, akkor az ő felelősségbiztosítása esetleg fedezi ezt a jellegű kárt, amihez nem szükséges a CASCO, de erre is csekély esély van.
Ha a vihar erőssége nem érte el az 54 km/h-t.
Ha a tető nagyon régi, rossz állapotban volt már a vihar előtt is, akkor a biztosító megtagadhatja a kifizetést.
Ha eltömődött, koszos eresz miatt ázott be a ház.
Nem fizet a biztosító, ha a Biztosított nyitva felejtette az ajtót, vagy a gondatlanságából keletkezett a kár.
Ha az illetékes hatóságnak nem jelentettük a kárt vagy korábban ugyanilyen kárra már igényeltünk kártérítést, akkor szintén megtagadhatja a biztosító a kifizetést.
Viszont a KH, Signal, Union, Uniqa biztosítók limitált biztosítási összeggel - ami 25 - 150 ezer forint is lehet - térítik a nyitva felejtett nyílászáró miatt keletkezett károkat.
Mint más biztosítás esetében, itt is az a legjobb viharkár biztosítás a lakásbiztosítások fedezetei között, amelyik a Biztosított élethelyzetére, jelen esetben az ingatlanjára és az ingóságaira optimalizált, avagy teljes körű fedezetet nyújt. Az is fontos, hogy a meglévő biztosítási szerződést 2-3 évente felülvizsgálja a Szerződő, hogy biztosan elkerülje az alulbiztosítottság csapdáját, illetve hogy ne fizessen feleslegesen sem . Hiszen az értéknövelő beruházások a lakkásbiztosítási szerződésben alulbiztosítottságot okoznak - hacsak nem módosítják a szerződést -, ami egy viharkár esetén nagyobb kárenyhítési költséget fog testálni a Biztosítottra. Továbbá ha például nincs már motorcsónak a garázsban, akkor az feleslegesen képezi a szerződésben a biztosítás tárgyát, és fölöslegesen fizet érte a Biztosított magasabb biztosítási díjat.
Érdemes körültekintően kiválasztani a biztosítót, és alaposan átolvasni a szerződést, hogy pontosan tisztában legyünk a feltételekkel, és hogy milyen viharkárok esetén fizet, vagy nem fizet a biztosító. A meghatározott összeghatárig fognak téríteni kár esetén, azokra az ingóságokra és ingatlanokra, amikre a szerződésünk kitér.
Fontos, hogy a biztosítónál a káresemény után legkésőbb 48 órán belül kárbejelentést kell tenni. A kárszemle előtt csak annyi javítást végezzen el a Biztosított, amennyi a kárenyhítéshez vagy a közvetlen veszély elhárításához szükséges. A vitás esetek elkerülése érdekében dokumentálja fotókkal, videóval is a kárt, még a kárenyhítés vagy helyreállítás megkezdése előtt.
Nem minden esetben küld ki a biztosító szakembert a kárszemléhez. Ha a dokumentálás alapos és megfelelő, azaz nem csak a fényképek, hanem részletekbe menő pontos leírás is található - esetleg "előtte" és "utána" fényképek is -, akkor a biztosító elfogadja a károsult által megjelölt kárértéket, amennyiben az a biztosítási összegen belül van. A károsodtt vagyontárgyakat a kártérítési folyamat lezárultáig meg kell tartani.