Valencia Útikönyv: látnivalók, történelem, gasztronómia és hasznos tippek

Hatalmas pálmák, narancs és mandarin fák az utcán, barátságos emberek, pozitív életérzés, homokos tengerpart, rengeteg zöld terület, történelem, lenyűgöző épületek, gótikus templomok, iberico sonka, paella, empanadas, churros, frissen facsart narancslé, ízletes borok… és még sorolhatnánk, ez mind-mind maga Valencia. Ha szeretnél többet is megtudni, tarts velünk. Fogadjunk kedvet kapsz, hogy Te is ellátogass az Ibériai-félsziget egyik leghangulatosabb városába Valenciába.

A város történelme

Amikor Valenciában vagy magával ragad a történelem, akár az épületek látogatása, akár az utcákon császkálás vagy a tradicionális ételek fogyasztása közben. Ahhoz, hogy teljes képet kapj a városról, hogyan is alakult azzá, amit ma látsz, érzel és tapasztalsz, először Valencia jelentősebb történelmi eseményeit ismertetjük Veled.

Alapítása - rómaiak

Valencia már a római korban is létezett, méghozzá Kr. e. 138-ban, amikor megalapításra került a Turia folyó partján. Akkoriban Valentia Edetanorum néven ismerték, és veterán katonák lakták. A város neve két szóból áll, és az első szó jelentése erős, bátort jelent. Valenciát alapító római konzul ezzel a névvel szándékozta elismerni a veterán katonái bátorságát. A második szó jelentése a helyi népcsoportra az edetanusokra utal, és ez a kiegészítés különböztette meg a települést más, szintén Valentia nevű római városoktól.

A város igazi római várossá fejlődött, virágzó kultúrával és saját veretett arany pénzzel. A rómaiak a települést a szokásos rendben alakították ki fórummal, méghozzá a mai Plaza de la Virgen helyén, templomokkal és középületekkel. A főutak a mai napig meghatározzák a modern Valencia úthálózatának fő csapásait.

Kr. e. 75 körül, a római polgárháborúk idején, Pompeius seregei pusztulásig rombolták a várost, és nagyjából fél évszázadra elhagyatott is maradt.

Későbbiekben a vízigótok vették át a birodalom irányítását.

A muszlim hódítás – mórok

A mórok azokat az észak-afrikai muszlim népcsoportot jelentik, akik a középkorban meghódították az Ibériai-félszigetet. Valenciát 714-ben foglalták el a mórok, és 1492-ig uralták. A mór népesség elsősorban berberekből és a hódításban vezető szerepet játszó arabokból állt, akik az iszlám vallást terjesztették el a a mai Portugália és Spanyolország területén.

Valencia mezőgazdasága és vízgazdálkodása a mai napig őrzi a mórok általi kulturális örökséget. Egy komplex csatornahálózatot építettek ki (acequiák) a Turia folyóból a termőföldekre. Így az akkor még megművelhetetlen földterület termékennyé vált. Ezek a csatornák ma is használatban vannak a La Huerták, azaz a valenciai veteményesek területein.

A mórok új növényeket is meghonosítottak a térségben, mint a rizs, melyet ma is termesztenek, és amely Valencia gasztronómiájának egyik fő alappillérévé is vált, hiszen a paella alapja. További meghonosított növények közé tartozik a cukornád, a mandula a sáfrány, a citrom és a narancs.

A mórok hozták létre a Tribunal de las Aguas-t azaz a Víz bíróságát. A mai napig működő egyedülálló intézmény, amely hetente ülésezik az öntözővíz használatával kapcsolatos kérdésekben a valenciai Katedrális apostoli kapujánál. Ez Európa legrégebbi folyamatosan működő bírósága.

Továbbá a mai labirintusszerű városkép is a mórok általi szerkezetet mutatja. A szűk és kanyargós utcák célja az árnyékolás és a hűvösebb levegő biztosítása volt a forró mediterrán éghajlaton. Az építészetben ma is fellelhető patkódíszek, bonyolult és díszes csempe dekorációk. A mórok idején virágzó iparágak, mint a selyemkészítés, a papírgyártás, a kerámia- és bőrművesség megalapozták Valencia későbbi gazdagságát. A híres Selyembörze a Lonja de la Seda a későbbi "aranyszázad" idején épült, de a selyemipar alapjait a mórok fektették le.

Keresztény hódítás – aragóniai királyság

I. Jakab aragóniai király 1238-ban hódította vissza a várost a móroktól, majd azzal egyidőben létrehozta, az autonóm Valenciai Királyságot is, melynek fővárosává is tette. A város saját törvényekkel és parlamenttel is rendelkezett, és az Aragón Korona egyik legfontosabb központjává vált.

I. Jakab a magyar történelemhez is köthető, hiszen második felesége II. András lánya, azaz Árpád-házi Jolánta volt, akivel 1235-ben házasodott össze, és számos gyermekük is született. Így az Árpád-házi uralkodócsalád családfáján is szerepelnek.

Az aragón uralkodás alatt a legtöbb mór épület porrá lett, és azok helyére új épületeket építettek. A 14-15. században, a reneszánsz idején Valencia élte "aranyszázadát". A város Katedrálisa is ekkor épült, az akkori lerombolt mecset helyén. Az aranyszászadban épült a mai UNESCO Világörökség részének tartott Selyembörze is, és ebben az időszakban alapították a Valenciai Egyetemet.

A 18. század elején, a spanyol örökösödési háború után a királyság autonómiáját eltörölték, és a város Spanyolország központi irányítása alá került.

19. század – Napóleoni háborúk

1812-ben a francia csapatok elfoglalták Valenciát. Bár az uralkodás rövid életű volt, a megszállás súlyos károkat okozott.

A modernizáció jegyében a város középkori falainak nagy részét 1865-ben lebontották, hogy lehetővé tegyék a város terjeszkedését. Csak a két fő kapu, a Torres de Serranos és a Torres de Quart maradt meg.

20. század – polgárháborúk és a nagy árvíz

A spanyol polgárháború 1936 és 1939 között tartott. Madrid ostroma idején a köztársasági kormány Valenciába tette át székhelyét, így a város rövid időre Spanyolország fővárosává vált.

1957.10.14-én a Turia folyó kilépett medréből, és hatalmas árvíz öntötte el a várost, súlyos károkat és emberáldozatokat okozva. Ennek következményeképpen a folyót kiterelték a medréből a városon kívülre, helyén pedig létrehozták Spanyolország leghosszabb 9 km hosszú zöld parkját.

Napjaink

Franco diktátor halála után 1975-ben Spanyolország visszatért a demokráciához, a város pedig hatalmas fejlődésnek indult. Ekkor épült fel a Santiago Calatrava által tervezett futurisztikus Művészetek és Tudományok Városa, a Ciutat de les Arts i les Ciències, amely a város modernkori szimbólumává vált.

Valencia napjainkra jelentős európai várossá és turisztikai célponttá nőtte ki magát.

Építészeti látnivalók

Valencia óvárosa a Ciutat Vella. Környéke számos építészeti örökséget rejt magában, továbbá a 20. században épült modern épületek is számos monumentális csodát tartogatnak. Íme a főbb látnivalók, melyeket ne hagyj ki, ha Spanyolország 3. legnagyobb városában jársz.

Catedral de Valencia

A Valenciai Katedrális, avagy a Katolikus Székesegyház a város egyik legfontosabb és legikonikusabb épülete, amely gazdag történelmet, vallást és építészetet testesíti meg. A katedrális egykoron a római fórum, majd a mór nagymecset helyén épült. A keresztény hódítást követően, 1238-ban kezdték el az építkezést, és a mecset maradványait is felhasználták. A katedrális egyik leghíresebb kincse a Szent Grál, amelyről úgy tartják, hogy ez az a pohár, amiből Jézus ivott az utolsó vacsorán. A Szent Grál egy külön erre a célra kialakított kápolnában van kiállítva.

Az általános belépő a Katedrálisba 8 euró személyenként, de a fő hajójába mise idején ingyeneses is bemehetünk. A belépő tartalmazza a teljes Katedrális látogatását, beleértve a Szent Grál és a múzeum megtekintését is.

A Katedrális harangtornyába is fel lehet menni délután 1-től, mintegy 207 lépcsősoros szűk csigalépcsőn keresztül. A tetejéről lenyűgöző panoráma tárul elénk a városra, és a környező hegyekre egyaránt. Tipikus lánykérési helyszín a városban. Fontos megemlíteni, hogy a toronyból való lejutást ugyanazon a lépcsősoron tudod megtenni, emiatt lámpás közlekedést vezettek be. Figyelj, hogy csak akkor indulj el lefelé, ha zölden világít. 10 év alatti gyermekek számára ingyenes a belépés, ha felnőtt kíséri őket. A torony látogatása külön belépővel látogatható, a lépcsősor elején fizetendő 2 euró személyenként.

Torres del Serrans

A város középkori falainak nagy részét 1865-ben lebontották, hogy lehetővé tegyék a város terjeszkedését. Csak a két fő kapu, a Torres del Serrans és a Torres de Quart maradt meg. Előbbi a középkori város fő bejárati kapuja volt. A tornyok 1392 és 1338 között épültek. Eredetileg védelmi célokat szolgáltak a város északi bejáratánál, a Turia folyó régi medre mentén. A kapu a Zaragoza felé vezető út mentén helyezkedett el, és a "Serranos" azaz a hegyvidékiek népcsoportról kapta a nevét, akik ezen a bejáraton át érkeztek a városba. Védelmi funkciója mellett a kapu ünnepélyes bejáratként is szolgált, és itt fogadták a városba érkező királyokat és nagyköveteket.

A tornyok tetejére fel lehet mászni számos lépcsőkön keresztül, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a Turia folyó egykori medrében kialakított parkra és az óvárosra. A lépcsőkön való fel és lejutás tériszonyosoknak nehezebb lehet, mert a főbb részeknél csak egy korlát húzódik. A belépődíj általában 2 euró, de vasárnaponként és ünnepnapokon ingyenesen látogatható.

Llotja de la Seda

Jelentése "Selyembörze" vagy "Selyemtőzsde" Valencia egyik legfontosabb és legjellegzetesebb műemléke, az UNESCO Világörökség része. Fő részei 1482 és 1533 között épültek, a valenciai "aranyszázad" idején. Az udvarára érkezve csodálatos narancsfák alól élvezhetjük a lenyűgöző rálátást az épületre. A narancsos udvaron kívül 3 fő része van, az egyik a csavart oszlopokkal alátámasztott Szerződéskötések terme, a másik a konzulátus pavilonja, illetve a központi torony, amely régen börtönként is funkcionált az adósok számára.

Belépő általánosan 2 euró, gyermekeknek nyugdíjasoknak 1 euró, azonban vasárnap és ünnepnapokon ingyenesen látogatható bárki számára.

Mercat De Colon

A Colón vásárcsarnokot 1914 és 1916 között építette Francisco Mora Berenguer építész, a növekvő polgárság élelmiszer-ellátási igényeinek kielégítésére. Ma már nem hagyományos piac, hanem egy elegáns, modern gasztronómiai központ és találkozóhely, tele éttermekkel, kávézókkal és specialitásokat kínáló standokkal. Egyes elemei Gaudí épületeire emlékeztetnek. Természetesen a belépés ingyenes.

Mercat Central

Az igazi Valenciai piac, tele különféle sajtokkal, ibérico és serrano sonkával, különféle húsokkal, frissen facsart gyümölcslevekkel, friss gyümölccsel és zöldséggel, fűszerekkel, halakkal, frissen és helyben fogyasztható tengeri sünnel, élő rákokkal. Amint vásárolsz valamit, a számlád az alagsorban lévő információs pultnál érmére válthatod, amellyel bejuthatsz a mosdókba. Ennek hiányában fizetni szükséges a mosdó használatért. A piacra bármikor érdemes elmenni, reggel 7:30-tól délután 3-ig tart nyitva. Vasárnap és ünnepnapokon a piac zárva tart!

A helyszínen már a 14. századtól működött piac, de a jelenlegi, fedett épület építése 1928-ban fejeződött be. Vasváz, ólomüveg ablakok, színes kerámia mozaikok és egy lenyűgöző központi kupola jellemezi.

Ciutat de les Arts i les Ciéncies

Azaz a Művészetek és Tudományok Városa. Valencia egyik legfontosabb modern látnivalója, egy futurisztikus építészeti komplexum, amely a város 20. század végi modernizációjának szimbóluma.

A komplexum 6 fő részből áll:

1. L'Hemisfèric: az emberi szemre emlékeztető épület, amely egy IMAX mozinak, planetáriumnak és lézer shownak ad otthont. A környező vízfelületben tükröződve válik teljessé a "szem" illúziója.
2. Museu de les Ciències Príncipe Felipe (Fülöp herceg Tudományos Múzeuma): interaktív tudományos múzeum, melynek épülete egy bálna csontvázára emlékeztet. Mottója: "Tilos nem megérinteni", ami jelzi az interaktív kiállítások jellegét.
3. L'Umbracle: egy nyitott, növényekkel (helyi flórával) beültetett sétány és kilátópont, amely alatt parkoló található. Itt kortárs szobrok is megtekinthetők.
4. L'Oceanogràfic: Európa legnagyobb akváriuma, amelyet Félix Candela tervezett. Kilenc különböző tengeri ökoszisztémát mutat be, több mint 500 faj 45 000 példányával (például cápák, delfinek, pingvinek és belugák).
5. Palau de les Arts Reina Sofía (Zsófia királyné Művészetek Palotája): egy lenyűgöző operaház és előadóművészeti központ, amely négy különböző előadóteremmel rendelkezik.
6. L'Àgora: egy többfunkciós fedett tér, amelyet sport- és kulturális rendezvények, koncertek megtartására terveztek.

Zöld területek Valenciában

A város utcáit narancs és mandarinfák szegélyezik, de számos hatalmas és egészséges pálmafának, platánfának és szentjánoskenyérfának is otthontt ad. Több kisebb parkkal van gazdagítva a város, valamint ezeken felül több olyan helyszín is van, amitől azt érezheti a látogató, hogy egy különleges helyen van.

Jardín del Túria

Valencia 9 km hosszú parkja! A park létrejöttének oka az 1957-es katasztrofális árvíz volt, amely súlyos károkat okozott a városban. Ezt követően a városi vezetés úgy döntött, hogy a folyót a városon kívülre, egy új mederbe terelik, hogy elkerüljék a jövőbeni áradásokat. Az elhagyott folyómeder helyére eredetileg autópályát terveztek, de a lakosság erős ellenállása miatt a városvezetés végül parkot alakított ki a területen, és 1986-ban meg is nyitották. A park a városon húzódik végig, a Cabecera parktól a Művészetek és Tudományok Városáig. A parkot összesen 18 híd szeli át, amelyek közül néhány még a középkorból származik, mások modernebbek. Ezek a hidak kötik össze a város régi és új részeit. A parkban pálmafák, narancsfák, rózsabokrok és fenyvesek is otthonra leltek, a fákon pedig papagájok csivitelnek.

BIOPARC Valencia

A Jardín del Túria park Cabecera felőli oldalán található a város egyedileg kialakított állatparkja. Ne egy hagyományos állatkertet képzeljünk el. Főként Afrikában őshonos állatokat találhatunk itt, de úgy alakították ki az egész területet, mintha mi is Afrikában lennénk, és az állatok természetes környezetében sétálnánk. A rácsok, ketrecek és szögesdrótok helyett ügyesen elrejtett akadályok, mint egy kisebb folyó, hatalmas sziklák, árkok, és üvegfalak veszik körül az állatokat. Pár óra alatt bejárható az állatpark, de kihagyhatatlan felnőttnek és gyereknek egyaránt. A jegyek megvásárolhatók a helyszínen, és online is foglalhatók, ami gyakran kedvezőbb díjú. Vannak csoportos jegyek, családi jegyek, illetve kombinált jegyek is. Átlagosan egy jegy 20 euróba kerül.

Jardin Botanico

Ez a Valenciai Egyetem Botanikus Kertje egy történelmi jelentőségű, békés oázis a város szívében, amely a Torres de Quart közelében található. A kert története egészen 1567-ig nyúlik vissza, amikor az orvostudományi kar számára létrehoztak egy kis gyógynövénykertet a gyógyászati növények tanulmányozására. A kertben mintegy 4500 fafaj és növényfaj található az öt kontinensről. A belépés személyenként 4 euróba kerül, gyerekeknek pedig kedvezményes.

Valencia legjobb strandjai

Valencia bővelkedik homokos tengerpartokkal, függetlenül attól, hogy nyugalomra vagy pezsgésre vágysz. A belvárosból buszokkal vagy villamossal tudsz kijutni nagyjából 30-40 perc alatt.

A Malva-rosa és a Cabanyal strand egymás folytatása. Utóbbi a kikötőhöz közelebb fekvő arany színű homokos tengerpart. A Malva-rosa pedig a legfrekventáltabb, következésképpen itt van a legtöbb bár, étterem, zuhanyzó, röplabdapálya is, és persze itt van a legtöbb ember is.

Ha csendesebb lazulós partot keresel, akkor a Playa Del Saler lesz a Neked való. Ez az Albufera Nemzeti Park mellett fekvő, homokdűnékkel és fenyőerdőkkel övezett strandja.

Néhány hasznos információ, mielőtt elindulsz

Mindenek előtt legyen egy jó utasbiztosításod, lehetőleg repülős kiegészítővel. A főbb spanyol szavakat, köszönéseket érdemes tudni. Egyrészt gesztus a spanyol emberek felé, másrészt csak a frekventált helyeken beszélnek angolul azt is többé-kevésbé. Mindezek mellett nagyon segítőkészek, kedvesek és barátságosak.

Étkezési szokások

Spanyolországban a napfelkelte és a napnyugta nyári időszámításkor 2 órával el van csúszva Magyarországhoz képest. Tehát például október elején negyed 9-kor kel fel a nap, cserébe 8 után nyugszik csak le. Ennek hatására az étkezések ideje is későbbre tolódik, valamint a szokásos mediterrán sziesztát is tartják. Az éttermek általában 16:00 és 19:00 között zárva tartanak. Éttermekben jól kezelik az allergiákat, javarészt fel is vannak tüntetve az allergén jelölések. Javasolt a google értékelések alapján választani éttermet, mert sokszor egy kívülről hangulatos hely nem azt a színvonalat adja, amire vágyunk. Asztalt foglalni érdemes, a legtöbb nívósab étteremnél ezt online is meg tudjuk tenni.

A reggeli 7 és 10 között elérhető. Általában kávéból és kis falat édes péksüteményből áll. A nap igazi első étkezése a tízórai, melyet 10:30 és 12:00 között tartanak. Itt előkerül a híres spanyol sonka friss paradicsommal megnyomkodott pirítoson, plusz feltétnek avokádót és tükörtojást kínálnak. A frissen facsart narancslé is elengedhetetlen része a tízórainak. A város tele van ilyen reggeliző, brunchozó helyekkel.

Az ebéd 13:30 és 15:30 között, általában több fogásból áll, beleértve egy előételt, egy főételt és egy desszertet. Sok étterem kínál ebben az időszakban menú del día-t, ami egy fix áras, többfogásos menüt jelent, itallal együtt. A híres paellát (ami egy fűszeres rizses alap zöldségekkel és különböző húsos, tenger gyümölcsös feltéttel) a helyiek kizárólag ebédre fogyasztják és tradicionális étteremben is csak ebéd időben fogod tudni kérni.

A késői ebéd és a nagyon késői vacsora közötti hosszú időszakot egy könnyű uzsonnával hidalják át, erre javasoljuk az empanadast vagy a churrost. A vacsora jóval később van, mint a legtöbb országban, gyakran 21 óra után kezdődik, nyáron pedig még később. Ez egy könnyebb étkezés, amely lehet tapas vagy valamilyen grillétel.

A turistákra specializálódott éttermek igazodnak a külföldiek étkezési szokásaihoz, de nem valószínű, hogy azt a színvonalat és hangulatot kapod, mint amit egy tradicionális spanyol étteremben. Javasoljuk, inkább felvenni a spanyol ritmust, amíg ott vagy, akkor garantáltam kényeztetni fogod az ízlelőbimbóidat.

Valencia időjárása

Valencia időjárása a mediterrán éghajlatnak köszönhetően rendkívül kellemes, enyhe telekkel és forró, száraz nyarakkal. Városlátogatásra az őszi hónapok a legrizikósabbak, mert ezekeben a hónapokban előfordulhatnak heves és viharos esőzések. A tenger kellemes 25 fokos nyáron, de még októberben is fürödhető. Télen ritkán esik a hőfok 10 fok alá, így ideális lehet városnézésre, pláne, hogy ekkor keresi fel a legkevesebb turista a várost.

Tömegközlekedés

Valencia repülőteréről közvetlen metró visz be a város különböző pontjaira. A városon belül általában buszokkal tudsz közlekedni, de bicikli vagy e-roller bérlésére is van lehetősged. A repülőtéren javasolt megvásárolni a közlekedéshez szükséges jegyet, bérletet vagy a Valencicai turisztikai kártyát, attól függően mire van szükséged.

Jó, és egyszerű választás a tömegközlekedésre a 10 utazásra szóló jegy, amely a legkedveltebb lehetőség a turisták számára. Ugyanaz a kártya több személy által is használható. Sőt 1 jeggyel 1 adott órán belül több járművön is utazhatsz, de csippantani mindig szükséges.

A SUMA T és a SUMA T+ időalapú jegyek, melyek korlátlan utazást biztosítanak, de csak egy személy számára 24, 48 vagy 72 órán keresztül.

A Valencia Tourist Card népszerű a látogatók körében, de csak akkor javasoluk választani, ha több napot töltessz a városban, és a fent felsorolt összes múzeumra lesz időd, kedved. Korlátlan utazást biztosít a városi és nagyvárosi buszokon (EMT és MetroBus), metróvonalakon (beleértve a repülőtér és a város közötti utat), villamosokon és elővárosi vonatokon az AB zónában. Továbbá ingyenes belépést kínál számos városi múzeumba és műemlékbe is, mint például a Selyembörze (Lonja de la Seda), a Torres de Serranos és Torres de Quart kapui, a Fallas Múzeum és az Almoina régészeti központ. Jelentős, akár 50%-os kedvezményeket biztosít más főbb látnivalóknál. A kártyát online olcsóbban meg tudod vásárolni, de a repülőtéren is meg tudod ezt tenni valamennyivel drágábban. A kártya egy felnőtt számára 24 órás időtartamra 15 euró, 48 órás időtartamra 20 euró, 72 órás időtartamra pedig 25 euró.

Reméljük, meghoztuk a kedved egy szuper mediterrán kiruccanáshoz, és hogy melyik utasbiztosítást válaszd abban sem hagyunk magadra!