Társasházi Napelem 2025: Útmutató az Energiaközösséghez és Biztosításhoz

A napelem telepítése a magyarországi társasházak esetében hosszú ideig komoly jogi és pénzügyi akadályokba ütközött. A családi házakhoz képest a panel- és téglaépületekben élő több százezer háztartás eddig nem tudott érdemben részesülni a napenergia biztosította költségcsökkentés előnyeiből. A rendszert csak egyetlen közös fogyasztásmérőre lehetett rákötni, így a megtermelt áram kizárólag a közös helyiségek (például lift, lépcsőházi világítás) számláját csökkenthette. Ráadásul a telepítéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megszerzése a korábbi 75 százalékos határérték miatt sokszor szinte lehetetlen feladatot jelentett a közös képviselők számára.

A helyzet azonban 2025. szeptember 1-jétől alapvetően megváltozott. Az új jogszabályi módosítások végre elhárították ezeket a gátakat, bevezetve a „társasházi energiaközösség" koncepcióját. Ez a mérföldkő azt jelenti, hogy a lakóközösségek mostantól közösen telepíthetnek egy rendszert a tetőre, és az így megtermelt áramot igazságosan és elszámolható módon oszthatják el egymás között, csökkentve ezzel az egyéni villanyszámlákat is.

A napelem beruházás a társasházak számára így már nem csupán egy környezettudatos lépés, hanem egy hosszú távú, megtérülő pénzügyi stratégia, amely stabilizálja a közös költségeket és gyarapítja a felújítási alapot. A beruházás azonban, mint minden ingatlanfejlesztés, kockázatokkal jár. Különösen igaz ez a tetőn elhelyezett technológiákra, amelyek ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, a rongálásnak és akár az eltulajdonításnak.

Célunk, hogy egy átfogó és objektív segítséget nyújtsunk a közös képviselők és döntéshozók számára a társasházi napelem rendszerek bevezetésének teljes folyamatához. Részletezzük a jogi változásokat és az elszámolási modelleket, elemezzük a pénzügyi megtérülést, valamint összehasonlítjuk a piac vezető biztosítóinak kifejezetten napelemre és energiaközösségekre szabott biztosítási megoldásait, hogy a legnagyobb biztonságban hozhassa meg a lakóközösség a számukra legjobb döntést.

Az energiaközösség fogalma és az új jogszabályi keretek

A 2025-től hatályos jogszabályok kulcsfontosságú változásokat hoztak, amelyek megteremtették a társasházi energiaközösség tényleges működésének alapjait. Ezen új keretek megértése elengedhetetlen a sikeres beruházáshoz.

A társasházi energiaközösség jogi fogalma

Az energiaközösség fogalma eredetileg a villamosenergia-törvény (2007. évi LXXXVI.) 2024-es módosításával jött létre. Célja, hogy természetes személyek, kkv-k vagy önkormányzatok nonprofit alapon, környezeti és gazdasági előnyök elérése céljából közösen termeljenek, tároljanak és osszanak meg villamos energiát.

A 2025. szeptember 1-jén bevezetett társasházi energiaközösség speciális forma:

• Nem önálló jogi személy: nem kell új céget vagy egyesületet alapítani. A működést legalább két tulajdonostárs írásos megállapodása alapozza meg, a projektet pedig a társasház kezelője (közös képviselő) intézi.
• Közös csatlakozási pont: a napelem (Háztartási Méretű Kiserőmű - HMKE) a társasház elektromos csatlakozási pontja mögött helyezkedik el (tipikusan a tetőn). A termelt áramot elsődlegesen a közös fogyasztás (lift, világítás) csökkentésére használják, majd a maradékot a közösségben részt vevő lakások között osztják szét.

A döntéshozatal egyszerűsödése

A korábbi, szinte elvárhatatlan 75%-os tulajdoni hányadon alapuló beleegyezési szabály megszűnt. A napelemes rendszer telepítéséről és a felmerülő finanszírozási kérdésekről most már elegendő az egyszerű többség, azaz a tulajdoni hányad szerinti 50% + 1 szavazat támogatása. Ez a változás jelentősen felgyorsítja és megkönnyíti a döntéshozatalt, különösen azokban a társasházakban, ahol magas a beruházási hajlandóság, de a passzivitás vagy az eltérő vélemények miatt korábban elakadt a projekt.

Emellett az áramszolgáltatónak a jogszabály értelmében kötelező engedélyeznie a társasházi energiaközösségek napelem-telepítési igényeit, amennyiben a műszaki feltételek adottak.

Bruttó elszámolás: a helyi fogyasztás jelentősége

A napelem telepítés megkezdése előtt tisztázni kell az elszámolási rendszert. A 2024-től újonnan csatlakozó HMKE rendszerek már kizárólag bruttó elszámolással működhetnek (a régebbi szaldó rendszert fokozatosan kivezetik 2026-tól, 10 éves jogosultsággal).

A bruttó elszámolás lényege:

1. Vételezés piaci áron: a hálózatból vételezett energiáért a lakossági rezsicsökkentett ár (kb. 36 Ft/kWh 2025-ben) plusz a rendszerhasználati díjak fizetendők.
2. Betáplálás alacsony áron: a napelemek által termelt, de a hálózatba betáplált többlet energiát a szolgáltató külön vásárolja meg, jellemzően alacsony, támogatott áron (kb. 5 Ft/kWh 2025-ben).

A hatalmas árkülönbség (36 Ft/kWh vs. 5 Ft/kWh) miatt a bruttó rendszerben létfontosságú, hogy a megtermelt energiát azonnal, helyben fogyasszák el. A gyakorlatban ez jelenti a legnagyobb megtakarítást.

A társasházi elszámolás három modellje

A bruttó elszámolási keretrendszeren belül a társasházak három különböző modellt választhatnak a megtermelt energia szétosztására a lakások között.

1. Diszkontált rendszerhasználati díj visszatérítés (kontrollmérős modell)

• Lényege: ez a legegyszerűbb, de pénzügyileg a legkevésbé vonzó modell. A megtermelt áramot csak a ház közös fogyasztására használják (lift, világítás). A többlet a hálózatba kerül. A megtakarítás abból adódik, hogy a szolgáltató egy évben egyszer visszatérít egy részleges összeget a közös fogyasztásra számolt rendszerhasználati díjból.
• Megtérülés: mivel egy tipikus társasház tetőfelülete korlátozott (egy tízemeletes panel csak az áramigény 5–10%-át képes megtermelni), a visszatérítés összege általában szerény, és nem befolyásolja a lakók egyéni villanyszámláját.

2. Statikus megosztási hozzárendelés

• Lényege: a lakóközösség előre írásban megállapodik (az energiaközösségi szerződésben) arról, hogy a napelemek által termelt áramot milyen arányban (kvótákban) osztják el a részt vevő lakások között.
• A kvóta alapja lehet:
  • A lakás alapterülete.
  • A lakásban élők száma.
  • Egyszerűen egyenlő arány (pl. tíz lakásra 10-10%).
• Elszámolás: a szolgáltató havonta, utólag számolja el a termelést, és minden lakás maximum a hozzárendelt kvóta mértékéig csökkentheti a számláját. Ha egy lakás többet fogyaszt a kvótájánál, a többletért a hálózatból vásárolt áram piaci árát fizeti. Ha kevesebbet fogyaszt, csak a ténylegesen felhasznált mennyiséget írják jóvá.
• Előnye: igazságosabb lehet eltérő méretű lakásoknál, ha a kvótát az arányokhoz igazítják.

3. Dinamikus megosztási hozzárendelés

• Lényege: nincs előre rögzített kvóta. Minden lakás annyival csökkentheti a havi villanyszámláját, amennyi napelemes áramot az adott negyedórás mérési adatok alapján ténylegesen elfogyasztott.
• Előnye: ez a leginkább a valós fogyasztáson alapuló, és így a legigazságosabb elszámolás a hasonló méretű és fogyasztású lakások esetében, mivel nem kell a kvótákról vitázni.
• Feltétele: mind a statikus, mind a dinamikus modell pontos elszámolásához elengedhetetlen a részt vevő lakásoknál az okosmérők (ún. idősoros mérők) telepítése. A mérők darabonkénti költsége jelenleg (2025-ben) mintegy 30–40 ezer Ft, ami a beruházás tervezésekor finanszírozási tételként merül fel.

A közös képviselő feladata, hogy a lakógyűlést segítse a legmegfelelőbb modell kiválasztásában, figyelembe véve a lakások és a fogyasztási szokások sokféleségét. Fontos, hogy a választott elszámolási rendszert évente felül lehet vizsgálni, és szükség esetén módosítani lehet az évfordulón.

Pénzügyi tervezés: költségek, megtérülés és finanszírozási stratégiák

A napelem beruházás a társasházak esetében nem kis kiadás, de a jogszabályi változások és a különböző finanszírozási taktikák révén a befektetés végre elérhetővé és rövid távon megtérülővé válhat.

A beruházás költségvonzata

A telex.hu G7 cikkében nyilatkozó A1 Solar Kft. szakértője szerint az új építésű társasházaknál a tetőre telepíthető napelemes rendszer költsége lakásonként mindössze 200–300 ezer forint körül alakul. Ez a mai építési és ingatlanárakhoz képest elenyésző, és a befektetés rendkívül gyorsan megtérülhet, ha a közösség okosan szervezi a finanszírozást.

Míg a családi házaknál a bruttó elszámolás miatt az energiatárolás és az időzített fogyasztás vált kulcsfontosságúvá (megnövelve a megtérülési időt 10-12 évre), a társasházi energiaközösség esetében a közös fogyasztás és a megosztás révén maximalizálható a helyben elfogyasztott áram mennyisége, amely a rezsicsökkentett árral számolva (kb. 36 Ft/kWh) azonnali megtakarítást hoz.

Finanszírozási stratégiák és érvek a beruházás mellett

A beruházás támogatóinak kreatív megoldásokat kell találniuk, hogy meggyőzzék a lakóközösséget, mivel a közös költség emelése mindig érzékeny pont. Öt pontban összeszedtük, hogy a szakértők milyen finanszírozási stratégiákat és érveket hoznak fel a beruházáshoz:

1. Átmeneti közös költség emelés: a lakóközösség ideiglenesen (pl. 1-2 évre) megemeli a közös költséget, hogy finanszírozza a napelemrendszer telepítésének költségét, beleértve az okosmérők árát (30-40 ezer Ft/lakás) is.
2. Azonnali megtakarítás: a napelem a telepítés után azonnal elkezdi csökkenteni a ház közös fogyasztásának villanyszámláját, és a lakások egyéni számláit is (statikus vagy dinamikus modell esetén). Ez a megtakarítás részben visszanyeri a megnövekedett közös költséget.
3. Közös költség visszacsökkentése: amikor a kezdeti befektetés megtérült (részletekben kifizették), a közös költséget visszacsökkentik az induló szintre.
4. Hosszú távú felújítási forrás: a napelemek élettartama legalább 25–30 év. A kezdeti időszak után a megtermelt és elfogyasztott áram által realizált megtakarítás évtizedeken keresztül plusz pénzügyi forrást biztosít a felújítási alap számára, a közös költség emelése nélkül.
5. Értéknövekedés: a napelemrendszer növeli minden egyes lakás értékét, így azok a lakók is nyernek vele, akik már előre tudják, hogy idővel el fognak majd költözni a társasházból, például családbővülés miatt.

A napelemrendszer kiépítésével a lakóközösség egyszerre ér el környezeti, gazdasági előnyt, csökkenti a rezsiköltségeket, és stabil, hosszú távú forrást teremt az épület állagmegóvására és értéknövelésére, ami kihat minden egyes albetét, lakás értékére is!

A pénzügyi kockázat minimalizálása

A bruttó elszámolású rendszerben a legnagyobb pénzügyi kockázatot a berendezés meghibásodása, és az ebből fakadó termeléskiesés jelenti. Amíg a rendszer nem működik, a közösség nem tudja helyben elfogyasztani a drága áramot kiváltó olcsó energiát, és ezáltal elveszíti a megtakarítás jelentős részét. Ezért a pénzügyi tervezés kulcsfontosságú eleme a megfelelő napelem biztosítás kiválasztása, amely fedezi ezt a speciális kockázatot is.

Kockázatkezelés és biztosítási megoldások: Alfa és Generali lakásbiztosítási csomagok összehasonlítása

A társasházak esetében a napelemrendszer a tetőszerkezetre való rögzítés miatt fokozottan ki van téve a külső behatásoknak. Egy alap társasházbiztosítás, amelyet esetleg 10-20 éve kötöttek, szinte biztosan nem terjed ki az új, modern technológia specifikus káreseményeire.

A napelemrendszerek tipikus kockázatai

A társasházi napelem beruházások védelme érdekében az alábbi kockázatokra kell fedezetet biztosítani:

1. Elemi károk: vihar, jégverés, villámcsapás (beleértve a túlfeszültséget), tűz, hónyomás.
2. Törés és repedés: mechanikai sérülések, amelyeket elemi kár vagy más ok (pl. madarak, fák ágai) okoznak.
3. Vandalizmus és eltulajdonítás: a panelek megrongálása vagy teljes, jogosulatlan leszerelése.
4. Termeléskiesés: az a haszon (megtakarítás) elvesztése, ami a rendszer kár miatti üzemszünetéből fakad.

A piacon több biztosító is kínál speciális kiegészítő csomagokat, amelyek kifejezetten ezekre a „zöld" technológiákra fókuszálnak. Az alábbiakban két vezető piaci szereplő, az Alfa és a Generali biztosítási feltételeit hasonlítjuk össze.

Alfa Oké Napkollektorok, napelemek biztosítása

Az Alfa Oké lakásbiztosításának Napkollektorok, napelemek kiegészítő csomagja, külön díj megfizetése ellenében, lehetőséget biztosít a napelem- és napkollektor rendszerek kárának megtérítésére.
Káresemények és feltételek:

• Törés és repedés: az alapbiztosítási eseményekből bekövetkező törés- és repedéskárokat megtéríti.
• Vandalizmus és eltulajdonítás: kiemelten kezeli a szándékos rongálással és lopással okozott károkat, de szigorú elhelyezési feltételeket szab.
  - Fedezet kiterjedése: csak a biztosított épületek tetőszerkezetén vagy 3 méter feletti homlokzati felületén elhelyezett napkollektorokban és napelemekben okozott károkat téríti.
  - Kárbiztosítási feltétel: a károk rendezésének feltétele a rendőrségen tett feljelentés igazolása.

Kockázatviselés kizárásai:
Az Alfa nem terjeszti ki a kockázatviselését az alábbi esetekre, amelyeket a közös képviselőnek feltétlenül figyelembe kell vennie:

• A napelemek gyártási, szállítási vagy telepítési hibájával összefüggésbe hozható törés vagy repedés káraira.
• A homlokzaton 3 méter alsó élmagasság alatt, vagy a talajszinten elhelyezett elemekben vandalizmussal, eltulajdonítással okozott károkra.
• Lakott területen kívüli, nem állandóan lakott épületeken elhelyezett elemekben okozott károkra.

Az Alfa csomagja tehát elsősorban a magasban, a tetőn elhelyezett rendszerek védelmére fókuszál, és szigorú jogi lépéseket vár el (rendőrségi feljelentés) lopás vagy rongálás esetén.

Generali Házőrző Öko-csomag – termeléskiesés fedezettel

A Generali Házőrző otthon- és életmód-biztosításának „Öko-csomagja" a napelemek fedezésében egy kritikus plusz elemet kínál, amely kiemelkedően fontos a 2025-ös bruttó elszámolási rendszerben működő társasházi napelem rendszerek számára: a termeléskiesési veszteség megtérítését.
Fedezeti elemek és biztosítási összeg:

• Törés (bármely okból): a biztosító megtéríti a műszaki, hatósági és jogszabályi előírásoknak megfelelően rögzített napkollektorok és napelemek bármely okból bekövetkező törését, valamint a vandalizmussal, eltulajdonítással okozott kárt.
• Biztosítási összeg: az Öko-csomag a kockázatviselés helyén lévő napelem/napkollektor rendszerre 2 224 000 Ft biztosítási összeget biztosít. (Továbbá a hőszivattyúk fedezetére 1 483 000 Ft biztosítási összeget nyújt, ha az is a rendszer része.)

A termeléskiesési veszteség fedezete:
A Generali csomagja megtéríti a szerződésben biztosított napelem rendszer sérülésével összefüggésben keletkezett termeléskiesési veszteséget.

• Időtartam: a fedezet az üzemszünet tartama – de legfeljebb 3 hónap – alatt keletkezett kiesésre vonatkozik.
• Feltétel: a szolgáltatás beállásának feltétele, hogy a biztosító egyébként köteles legyen megtéríteni a vagyoni kárt, és a kár olyan jellegű legyen, hogy a rendszer részbeni vagy teljes szüneteltetésére kényszerül a közösség.
• Önrész: a kártérítés kiszámítása során 2 nap időbeli önrészesedést alkalmaznak. A szolgáltatási összeget ezzel az önrész időre számított összeggel csökkentik.

A termeléskiesés kiszámításának pontos módszere:
A biztosítási szolgáltatás mértékét az üzemszünet napjaira egy objektív képlettel határozzák meg, amely az elmaradt hasznot (megtakarítást) hivatott megtéríteni:

$\text{Kártérítési összeg} = \text{Napelem rendszer teljesítménye (kWP)} \times 3 \text{ kWh fogyasztás} \times \text{A1 lakossági villamosenergia ár (Ft/kWh)}$

Ez a képlet biztosítja, hogy a kártérítés ne a hálózatba betáplált (5 Ft/kWh) értéken, hanem az azonnali, helyben elfogyasztott, drága áramot kiváltó (kb. 36 Ft/kWh) megtakarítási értéken kerüljön elszámolásra, maximalizálva ezzel a közösség pénzügyi védelmét.

Táblázatos összehasonlítás az Alfa és Generali „zöld csomagos" biztosításaihoz

A két csomag közötti különbség a napelemek biztosítási összegében, illetve a termeléskiesési fedezet meglétének vagy annak hiányának a különbségében lehet.

Példa: tegyünk fel egy 10 kWp teljesítményű társasházi rendszert, amelyet viharkár ér, és 30 napig (1 hónapig) tart a javítás és az újbóli üzembe helyezés.

• Vagyonkár: mindkét biztosító megtéríti a panelek vagyonkárát (feltéve, hogy a biztosítási összeg elegendő).
• Termeléskiesés (Generali példa): a 10 kWp rendszer napi termelése (kb. 30 kWh) átlag áron (kb. 36 Ft/kWh) számolva: $10 \text{ kWp} \times 3 \text{ kWh/kWP} \times 36 \text{ Ft/kWh} \approx 1080 \text{ Ft/kWp}$ naponta. Ez naponta kb. 10 800 Ft megtakarítást jelent, ha az energiát helyben fogyasztják el.
  - 30 nap üzemszünet (- 2 nap önrész) = 28 nap kiesés.
  - 28 nap $\times$ 10 800 Ft/nap $\approx$ 302 400 Ft pénzügyi veszteség/megtakarítás kiesés.
• Kiesés fedezet nélkül (Alfa példa): ha nincs termeléskiesés fedezet, a biztosító megtéríti a panelt, de a 302 400 Ft megtakarítási veszteség a társasházat terheli, ami a közös költségekre nehezedő terhet jelent.

A Generali Öko-csomag kifejezetten a bruttó elszámolás új kihívásaira ad választ, biztosítva, hogy a beruházás tervezett megtérülése ne csússzon, ha kár keletkezik.

A megfelelő biztosítási összeg kérdése:
Fontos kiemelni, hogy a biztosítók által kínált fix limitösszegek (pl. Generali 2 224 000 Ft) egy átlagos családi ház méretű rendszert fedeznek. Amennyiben a társasház rendszere ennél nagyobb teljesítményű és értékesebb, a közös képviselőnek törekednie kell az egyedi biztosítási összeg meghatározására, hogy elkerülje az alulbiztosítottságot.

Gyakorlatias útmutató a telepítéshez és a biztosításhoz

A sikeres társasházi napelem projekt megvalósításához a jogi és pénzügyi döntések mellett a gyakorlati lépések megfelelő sorrendje is kulcsfontosságú.

1. A beruházás előkészítése

• Statikai felmérés: mielőtt bármilyen döntés megszületne, egy szakértő bevonásával fel kell mérni a tetőszerkezet állapotát és teherbírását. Ez alapfeltétele az engedélyeztetésnek és a kockázatok minimalizálásának.
• Kivitelező kiválasztása: kizárólag olyan cég jöhet szóba, amely garantálja, hogy a telepítés megfelel a jogszabályoknak és a szabványoknak. A garanciák, a tapasztalat és az engedélyeztetési folyamatban való segítségnyújtás (hálózati engedélyes felé) kritikus szempontok.
• Okosmérők beépítése: ha a Statikus vagy Dinamikus megosztási modellt választották, gondoskodni kell arról, hogy minden részt vevő lakásban, és a közös mérőnél is telepítésre kerüljön az okosmérő. A beruházási tervnek tartalmaznia kell ezeknek a darabonként 30–40 ezer forintos eszközöknek a költségét.

2. Jogi és közösségi dokumentáció

• Döntés a lakógyűlésen: biztosítani kell az 50% + 1 tulajdoni hányadon alapuló többségi szavazást. A közös képviselőnek pontosan be kell mutatnia a beruházás célját, a finanszírozási modellt (pl. közös költség emelés), és az elszámolási módszert.
• Energiaközösségi szerződés: gondoskodni kell arról, hogy a részt vevő tulajdonostársak írásban rögzítsék a működési szabályokat, az elszámolási kvótákat (statikus modell esetén), a bevételek és költségek megosztását, valamint kijelöljék a közösség képviselőjét.

3. A biztosítási szerződés megkötése

A biztosítási termék kiválasztása a jogi és pénzügyi folyamat szerves része.

• Fedezet kiterjedése: szükséges ellenőrizni, hogy a választott csomag fedezi-e a legsúlyosabb kockázatokat, mint a jégverés, a vihar és a vandalizmus/lopás.
• Termeléskiesés: a bruttó elszámolás miatt kiemelten javasolt olyan csomagot választani, amely megtéríti a kieső megtakarítást (elmaradt hasznot) is.
• Kizárások vizsgálata: pontosan ellenőrizni kell az olyan kizárásokat, mint például az Alfa esetében a 3 méter alatti magasságra vonatkozó vandalizmus kizárása, vagy a gyártási/telepítési hibára vonatkozó kizárások.
• Megfelelő biztosítási összeg: győződjenek meg róla, hogy a biztosítási összeg (limit) lefedi a teljes rendszer – nem csak a panelek – beszerzési és telepítési költségét. Ha a fix limit alacsony, kérjenek egyedi, magasabb biztosítási összeget.

4. Teendők kár esetén

Vandalizmus vagy eltulajdonítás esetén azonnal értesíteni kell a rendőrséget és meg kell tenni a szükséges feljelentést, mivel ennek igazolása a biztosítók felé alapvető feltétele a kárrendezésnek. Minden egyéb kár (pl. viharkár) esetén azonnal dokumentálni kell a sérüléseket és bejelenteni a biztosítónak.

Összegzés és következő lépések

A 2025. szeptember 1-jén bevezetett jogszabályi egyszerűsítés áttörést hozott a magyarországi társasházak energiagazdálkodásában. A feloldott korlátozások (50% + 1 szavazat) és a bevezetett elszámolási modellek (Statikus és Dinamikus megosztás) révén a társasházi napelem telepítés végre reális és gyorsan megtérülő befektetéssé válhat. A lakásonkénti alacsony, 200-300 ezer forintos költség és a megtakarítás felújítási alapba való átcsoportosításának lehetősége évtizedekre stabilizálja a lakóközösség pénzügyeit.

Azonban a stabil megtérülés és a pénzügyi biztonság eléréséhez elengedhetetlen a beruházás megfelelő kockázatkezelése. A vagyonbiztosítás már nem választható extra, hanem a napelemrendszer védelmének alapja. A kiegészítő csomagok közül a Generali Házőrző Öko-csomag által kínált termeléskiesés fedezet kiemelkedő értéket képvisel, különösen a bruttó elszámolású rendszerek esetében, biztosítva, hogy egy kár esetén a megtakarítás ne vesszen el. Az Alfa Oké Napkollektorok, napelemek biztosítása is erős fedezetet nyújt, hiszen egyedi, kimondottan magas biztosítási összeg is választható, de fontos figyelni a 3 méter alatti magasságra vonatkozó kizárásaira.

A közös képviselőknek és döntéshozóknak most kell megalapozott döntést hozniuk az elszámolási modellről és a napelem biztosítás kiválasztásáról.

Ne bízzák a véletlenre a többmilliós beruházás védelmét!

Következő lépések:

• Kérj személyre szabott díjkalkulációt: hasonlítsd össze a vezető biztosítók lakásbiztosítási és speciális napelem kiegészítő csomagjait a társasháznak egyedi igényeire szabva.
• Fordulj szakértőinkhez: kérdezz rá a részletes termékfeltételekre, a biztosítási összegek meghatározására, vagy a biztosítási fedezet pontos kiterjedésére az AI Asszisztensünk segítségével.

Kérdezd meg AI Asszisztensünket a termékfeltételekről