Amikor a nyaralód biztosításáról van szó, akkor az egyik legfontosabb adat, amit meg kell adnod, az ingatlan pontos alapterülete. De miért ennyire lényeges ez? A válasz egyszerű: a biztosító ez alapján határozza meg a fedezet mértékét és a díjadat. Ha pontatlan adatot adsz meg, könnyen alul- vagy túlbiztosítottá válhatsz, keveset vagy éppen többet fizetsz a szükségesnél.
Az alul vagy túlbiztosítottság csapdájáról bővebben is olvashatsz.
Ez az útmutató segít neked, hogy magabiztosan, lépésről lépésre határozd meg a biztosításhoz szükséges hasznos alapterületet, beleértve a trükkösebb részeket is, mint a tetőtér, a terasz vagy a melléképületek.
A Hasznos alapterület fogalma: hogy számold ki?
Amikor a biztosítási szerződés főbb adatait töltöd,akkor a teljes alapterület résznél, mindig a hasznos alapterületet kell megadnod. Ez nem más, mint a falak belső oldala által körbezárt rész.
A számítás egyszerű:
- Mérd le a helyiségek belső falak által határolt területét.
- Add össze ezeket a területeket.
- A végeredményt kerekítsd egész négyzetméterre.
- Alkalmazd a 1,90 méteres belmagasság-küszöböt: A kapott területekből azokat a részeket, amelyek belmagassága kisebb, mint 1,90 méter le kell vonnod.
Padlások, tetőterek, teraszok: különleges területek számítása
Nem minden terület számít bele 100%-ban az alapterületbe. A nyaralók esetében gyakran előfordulnak olyan különleges részek, amelyek számítása eltér a megszokottól.
-Tetőterek és tetőtéri lakások: Itt a belmagasság a döntő. Ahol az eléri vagy meghaladja az 1,90 métert, azt a területet 100%-ban be kell számítanod a lakás hasznos alapterületébe. Ahol ennél alacsonyabb, az a rész nem számít bele.
-Teraszok, erkélyek, loggiák, tornácok: Ezeknek a külső, de az épülethez tartozó területeknek csak az 50%-át kell figyelembe venned a számításnál.
Garázsok és melléképületek: mikor és mennyit számolj?
A garázs, a kerti tároló vagy a nyári konyha gyakori eleme a nyaralóknak, de a biztosítási besorolásuk attól függ, hol helyezkednek el.
- Különálló melléképületek: Ha a főépülettel azonos címen, de attól különálló épületről van szó (pl. garázs, tároló, ól, présház), annak területét 100%-ban kell beleszámolni a „melléképület” kategóriába.
- Lakóépületen belüli, nem lakás célú helyiségek: Ha egy házon vagy házrészen belül található a pince, kazánház vagy garázs, akkor annak területét 50%-ban kell figyelembe venni.
- Társasházi tároló, garázs: Többlakásos épületben lévő, de saját tulajdonú garázs vagy tároló szintén 100%-ban melléképületként számítandó.
Medencék, szaunák és kerti építmények: mire terjed ki a fedezet?
A biztosítás nem áll meg a ház falainál. A kertben található értékes létesítményekre is kiterjedhet a védelem.
- Beépített medencék, jakuzzik, szaunák: A földbe süllyesztett, szilárd falú medencék és a hozzájuk tartozó gépészet külön „medence” kategóriában biztosíthatók. Ha az épületen belül vannak, akkor az épület részeként élveznek védelmet.
- Mozgatható medencék, jakuzzik: Ezek nem minősülnek építménynek, de a „háztartási ingóság” kategóriában biztosíthatók lehetnek.
- Egyéb kerti építmények: A kerítés, kapu, járda, kút, kocsibeálló vagy ciszterna az „épületek” vagyoncsoport biztosítási összegén belül fedezve vannak, külön nem kell őket feltüntetni.
Kizárások: Fontos tudni, hogy a földbe vájt, kikövezetlen falú építményekre, fóliasátrakra és üvegházakra a fedezet jellemzően nem terjed ki.
Gyakorlati tippek, mire figyelj, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés?
Mérj pontosan: Mindig az ingatlan belső, hasznos alapterületét vedd alapul.
Kerekítés: A kapott eredményt mindig egész négyzetméterre kerekítsd.
Válaszd szét a területeket: Gondosan különítsd el a lakóépület, a melléképületek, a teraszok és a tetőterek részeit a fenti szabályok szerint.
Kérdezz bátran: Ha bizonytalan vagy a számításban, vagy egyedi adottságú az ingatlanod, kérj segítséget, ügyfélszolgálatunk rövid időn belül válaszol. Azonnali válaszadás igénylésénél pedig próbáld ki AI asszisztensünket: Szilvit!
