A júliusi viharok súlyos károkat okoztak az ország több részén – az előzetes becslések szerint a lakásbiztosítási kárigények összege meghaladja a 7,5 milliárd forintot. A biztosítókhoz tömegesen érkeztek a kárbejelentések, több társaság is arra kérte ügyfeleit, hogy online, a weboldalukon keresztül jelentsék be a károkat, mert így gyorsabban tudják feldolgozni az igényeket. A viharkárok évről-évre egyre súlyosabbak, lássuk, hogyan tudunk jobban felkészülni!
Júliusi viharkárok - Mit mondanak a biztosítók
A Generali biztosító jelentése szerint hozzájuk a normál napi kárbejelentésekhez képest tízszer több hívás érkezett a júliusi 8-ai viharok után, ez napi 6 ezer bejelentést jelent. Az épületekben keletkezett károk közel 90 százalékát a viharos szél okozta, elsősorban a tetőszerkezetekben, redőnyökben, napelemekben és kerti bútorokban, de a növényzet is jelentős sérüléseket szenvedett. Ezt követték – mintegy 5–6 százalékos aránnyal – a villámcsapás másodlagos hatásai miatt meghibásodott műszaki és elektronikai eszközök.
Mit tegyünk, ha vihar után kárt észlelünk?
Minél előbb jelentsük.
Ha nem vagy biztos abban, hogy a biztosításod mire térít, akkor inkább jelentsd be az összes észlelt kárt. Például megrongálódott a kerti bútor vagy leszakadt a kerítés, és a biztosításod termékfeltételében nem találod egyértelműen, hogy ez vajon benne van-e a fedezetben. A biztosító megvizsgálja és eldönti, hogy mi tartozik a szerződés hatálya alá, majd az alapján fogod tudni érvényesíteni a kárigényed is.
Ne hagyd ki a nem állandóan lakott ingatlanodat sem.
Ha olyan ingatlanod sérülhetett meg, ahol nem tartózkodsz állandó jelleggel, például egy nyaraló, minél előbb keresd fel, hogy kiderüljön, keletkezett-e kár. Az időben észlelt és dokumentált kár segít a gyorsabb ügyintézésben.
Előzd meg, amit lehet.
A kármegelőzés is fontos! Sok biztosító figyelmeztetést küld SMS-ben vagy e-mailben, ha az adott címen vihar várható. Érdemes ilyenkor elcsomagolni a mozdítható dolgokat, becsukni az ajtókat, ablakokat, és felkészíteni az udvart, erkélyt az erős szélre.
Villámkár – elsődleges és másodlagos hatások
Fontos tudni, hogy csak részben igaz az, hogy a villám egy adott területnek mindig a legmagasabb pontjába csap be. Bár valóban nagyobb az esélye annak, hogy a villám a kertedben lévő diófába csap be, erre nincs garancia. Sokan csak a közvetlen villámcsapást gondolják villámkárnak, valójában hasonló mértékű károkat okozhat a villámcsapás úgynevezett másodlagos vagy indukciós hatása is.
Elsődleges hatás: közvetlen villámcsapás száraz vagy károsodott épületrészekben, tűz, a vakolat megrepedezése.
Másodlagos hatás: indukciós túlfeszültség miatt elektronikai eszközök károsodása, ami akár vihar nélkül, távolabbi csapások miatt is előfordulhatnak.
Fontos különbséget tenni, mert a biztosítók eltérően kezelik ezeket a károkat. Az építési károk közvetlen kárként, az elektronikai sérülések többnyire ingóságként, gyakran külön kiegészítő fedezettel vehetőek igénybe.
A viharkárokkal kapcsolatos leggyakoribb kérdések az AI asszisztensünk, Szilvi szerint
Mi van akkor, ha a telkemről fa dől a szomszéd házára?
Ha a biztosítás tartalmaz általános felelősségbiztosítást, akkor erre az esetre is nyújt fedezetet, ilyen például a Union lakásbiztosítás. Ebben az esetben a biztosító megtéríti a szomszédos ingatlanban keletkezett kárt.
…és ha a saját telken lévő fa a saját házra dől?
Ez más jogcímen, de szintén térül! Ez az eset természeti kárnak (szélkár) minősül, amit a lakásbiztosítás alapfedezete is tartalmaz. A biztosító megtéríti az épületben és az ingóságokban keletkezett károkat is.
Mi számít viharkárnak?
A 54 km/h-t vagy afölötti szél által keltett légmozgás okozta károk számítanak viharkárnak.
Ide tartozik:
- a szél nyomó- és szívó hatása,
- a vihar által felkapott tárgyak okozta rongálódás,
- valamint az eső, ami a sérült tetőn vagy nyílászárón keresztül jut be az ingatlanba.
Mire nem terjed ki a viharkár-fedezet?
Ha a vihar nem érte el az 54 km/h-t,
ha a tető már rossz állapotban volt a vihar előtt (pl. elhanyagolt, lyukas),
ha az eresz vagy csatorna eltömődött, koszos volt,
ha a kárt gondatlanság (pl. nyitva felejtett ajtó) okozta.
Fontos tudnivalók a viharkárokkal kapcsolatban - mit térítenek az egyes biztosítók
A viharkárok fedezetei az összes biztosító esetében az alap fedezetek között van, azonban érdemes átgondolni, hogy milyen további károkat okozhat a vihar a mi esetünkben, milyen további, kiegészítő fedezetekre lehet szükség.
Ha egy közterületi fa, villanyoszlop vagy reklámtábla dől a házra, akkor az alap lakásbiztosítás fedezheti az idegen tárgy rádőlése okozta károkat.
A CoverMe lakásbiztosítás kalkulátorában a viharra vonatkozó alapfedezetek mellett a következő kiegészítő fedezetekkel teheted átfogóvá otthonod védelmét:
Növénybiztosítás: a kerti növényeid elemi kár miatti pusztulása esetén veheted igénybe (ha egy nyári vihar kidönti a magnólia fát az udvarban, és a lakásbiztosításodban van kert illetve növény fedezet, akkor a biztosító megtérítheti a fa értékét).
Fagyasztott élelmiszerek megromlása: akkor térít, ha hosszabb áramkimaradás esetén tönkremennek a fagyasztóban tárolt élelmiszerek, és kiolvad a hús, cafy elolvadnak a jégkrémek.
Beázás: nemcsak csőtörés, de csapadék által okozott beázás esetére is térít.
Kerti bútorok: a kertben tárolt egyes ingóságok viharkár elleni védelmére nagyon hasznos kiegészítő.
Napkollektor, napelem: akár akkor is téríthet, ha a jégeső kárt tesz a napelemben
Bizonyos biztosítók, például K&H, Signal, Union, Uniqa, korlátozott összegig (25–150 ezer Ft) kárpótolnak a nyitva hagyott nyílászárók miatt bekövetkezett kárért is.
Autó és viharkár
A kötelező biztosítás (KGFB) nem téríti a viharkárokat! Az ilyen esetekben CASCO-ra van szükség, pl. kidőlt fa vagy jégkárok esetén. Ha azonban a szomszéd rosszul rögzített muskátlis balkonládája okoz kárt az autón (például ráesik), akkor az ő felelősségbiztosítása alapján megtéríthető (ebben az esetben ő jelenti a kárt a biztosítójának). Ha nincs CASCO-d, a szomszédnak pedig felelősségbiztosítása, akkor sajnos csak a polgári peres eljárás marad, ez viszont költséges és a végkimenetele kétesélyes. Közterületen lévő fák esetében az önkormányzatnál érdemes érdeklődni a kártérítéssel kapcsolatban.
A felelősségbiztosítás esetén a biztosítási eseményekre vonatkozó összeghatár a szerződésben van meghatározva. A természeti károk térítése az épületre és az ingóságokra megadott limit szerint történik.
Viharkárok - próbáljuk megelőzni őket, és jelentsünk minden kárt a biztosítónak
A mostani viharok is megmutatták, milyen fontos egy jó lakásbiztosítás – és az is, hogy ismerjük, mire terjed ki.
A biztosítók gyorsak és segítőkészek, de az ügyfél részéről is kell egy kis tudatosság: időben bejelenteni a kárt, elővigyázatosnak lenni, figyelni a karbantartásra, és nem halogatni az ellenőrzést – különösen a nyaralók esetében.
Fontos!
A káreseményt legkésőbb 48 órán belül be kell jelenteni a biztosítónál, a károsodott ingóságokat a kárrendezés végéig meg kell őrizni. Kárenyhítés után csak a szükséges javításokat végezzük el – a biztosító kérhet kárszemlét, de ha vannak részletes fotók és pontos leírás, akkor valószínűleg annak alapján is elbírálják, illetve a legtöbb biztosító már bevezette a videós kárrendezést is.
